TOP 1.2.1-15-bo1-2016-00003
TOP-3.2.1-16-BO1-2017-00052
ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE MEZŐKÖVESD,
EMŐD, BÜKKÁBRÁNY, SÁLY ÉS HEJŐPAPI TELEPÜLÉSEKEN
Mezőkövesd Város Önkormányzata, Emőd Város Önkormányzata, Bükkábrány Község Önkormányzata, Sály Község Önkormányzata és Hejőpapi Község Önkormányzata közösen pályázatot nyújtott be a TOP-3.2.1-16 „Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése” című pályázati felhívásra, mely támogatást nyert.
A Projekt összköltsége 296.624.576 Ft, elszámolható költség: 296.624.576 Ft, támogatás összege: 296.624.576 Ft.
A támogatás mértéke: 100 %
A projekt befejezése: 2022.12.31.
Kedvezményezett neve: Mezőkövesd Város Önkormányzata
Szerződött támogatás összege: 183.089.706 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
Kedvezményezett neve: Emőd Város Önkormányzata
Szerződött támogatás összege: 29.360.058 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
Kedvezményezett neve: Bükkábrány Község Önkormányzata
Szerződött támogatás összege: 27.263.222 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
Kedvezményezett neve: Sály Község Önkormányzata
Szerződött támogatás összege: 42.044.450 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
Kedvezményezett neve: Hejőpapi Község Önkormányzata
Szerződött támogatás összege: 14.867.140 Ft
Támogatás mértéke: 100 %
A fejlesztéssel érintett épületek:
1. Mezőkövesdi Általános Iskola (3400 Mezőkövesd, Hősök tere 14.)
2. Emődi Gyermekálom Óvoda és Bölcsőde (3432 Emőd, Geleji utca 21.)
3. Közös Önkormányzati Hivatal épülete (3422 Bükkábrány, II. András tér 1.)
4. Sályi Gárdonyi Géza Általános Iskola (3425 Sály, Tél u. 2.)
5. Hejőpapi Általános Iskola (3594 Hejőpapi, Templom utca 2.)
A projekt tartalma és célja röviden:
A projekt célja a konzorciumban résztvevő önkormányzatok tulajdonában lévő, leromlott energetikai állapotú épületek energetikai korszerűsítése. A fejlesztés során külső határoló szerkezetek (utólagos homlokzati és födém hőszigetelés, nyílászárók cseréje vagy korszerűsítése), fűtési, HMV rendszerek korszerűsítése, napelemes rendszerek telepítése, valamint napkollektoros rendszer telepítése valósult meg. Továbbá terveztek a projekt során akadálymentesítést és képzések kidolgozását, illetve megtartását.
A fejlesztés során 5 db önálló energetikai rendszerrel rendelkező épület energetikai korszerűsítése valósult meg, „összetett beruházásként”. Az épületek a nagyközönség számára látogathatóak, ezzel is elősegítve a szemléletformálást, a műszaki információk, tapasztalatok terjesztését, amely szintén a program egyik feladata volt.
A fejlesztés hozzájárult az épületek gazdaságosabb fenntartásához, egységes településkép létrehozásához, a települések lakossága szempontjából egy élhetőbb környezet kialakításához, valamint az érintett épületekben lévő szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Továbbá a Magyar Kormány alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági céljaihoz is, illetve tágabb értelemben a környezetünk védelméhez is hozzájárult. A projektnek klímakockázata, a vizek állapotára gyakorolt hatása nem volt, megvalósításával csökkent a környezeti terhelés.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.
TOP-2.1.3-16-BO1-2017-00040 - Csapadékvízelvezető rendszer fejlesztése Bükkábrányban és Szentistvánon
Bükkábrány Község Önkormányzata és Szentistván Nagyközség Önkormányzata konzorciumban „Csapadékvízelvezető rendszer fejlesztése Bükkábrányban és Szentistvánon” címmel támogatási kérelmet nyújtott be a TOP-2.1.3–16 számú „Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” tárgyú pályázati felhívásra, mely TOP-2.1.3-16-BO1-2017-00040 azonosító számon 127.298.900 támogatásban részesült.
A projekt tervezett költsége 127.298.900 Ft, a támogatás mértéke 100%.
A projekt tényleges befejezési dátuma: 2021.04.29.
Klímaváltozás 2. spot
Klímaváltozás 1.spot
Klímaváltozás - így hat a Bükkalja élővilágára is
Előzőleg számos példát említettünk arra, hogy milyen hatása van a klímaváltozásnak közvetlen környezetünkben, Bükkábrány, Mezőkövesd, vagy Mezőkeresztes területén.
Cikksorozatunk negyedik részében - mindössze néhány példát kiragadva a számtalan közül - megnézzük, milyen hatásai vannak a kedvezőtlen folyamatoknak településeink élővilágára.
Nézzünk egy példát a növényvilágból.
A melegkedvelő bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Településeink közelében számos helyen találkozhatunk vele, sajnos ezeknek a helyeknek a száma pedig egyre növekszik. Egy év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez. Ezzel pedig sok helyen nem csak a külterületeken okoz károkat, de jelentősen beleszól akár kertjeink, udvaraink mindennapjaiba is.
Ha az alacsonyabb rendű állatok között keresgélünk elmondhatjuk, hogy számos kellemetlenkedővel bővült a paletta az elmúlt néhány évben a bükkaljai régióban is.
Kinek ne okozott volna kellemetlenséget pl. a zöld vándorpoloska, aki nem csak a szabad ég alatt, de a lakásokban is egyre közelebb kerül hozzánk akaratunk ellenére.
"Magyarországon 2002-ben találtak először példányokat, az utóbbi forró nyarú években pedig már annyira elszaporodott, hogy helyenként jelentős kárt okoz a zöldségfélékben és dísznövényekben. Importált zöldségekkel és gyümölcsökkel kerülhetett hozzánk. Elszaporodásának kedvez egyre melegedő éghajlatunk. Jelenleg nem ismert, hogy lenne természetes ellensége, vész esetén ugyanis bűzmirigyeiből erős szagú, kellemetlen illatanyagokat választ ki, így a rovarevő ragadozók elkerülik" - írja róla az egyik internetes lexikon.
Ugyanakkor a madarak között is számtalan példát találhatunk a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira közvetlen környezetünkben.
A nálunk is honos, sokak által ismert széncinegék, akik gyakori vendégei téli etetőinknek, újabban már két héttel hamarább rakják tojásaikat, mint ötven éve. Ezek a madarak az előbb megjelenő hernyótömeghez igazítják fészkelésük időzítését.
Egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy vonuló madarak a költőhelyeiken próbálják meg átvészelni az enyhébb teleket, ahogyan ezt a hazánkban is megfigyelt, áttelelő fehér gólyák esete is mutatja.
A széncinegéhez hasonlóan a kék cinege sem vonuló, költési ideje az utóbbi időben gyakran egybeesik az előbb érkező kormos légykapókéval, ez pedig véres harcokra vezet a fészkelő helyekért
Az ember kétségtelenül a legalkalmazkodóképesebb faj a Földön, de a mi életünk és különösen az élelmünk is a többi élőlénytől és a klímától függ, így tehát a saját érdekünkben is felelősségünk mindent megtenni, amivel elkerülhetjük a klímakatasztrófát.
Klímaváltozás - saját életünkben és környezetünkben is érezhetjük
A klímaváltozás kifejezést hallva hajlamosak vagyunk valami távoli, minket kevésbé érintő dologra gondolni. Nagy hiba! Olyan anomáliákról van ugyanis szó, amelyek mindannyiunkat közelről is érintenek. Hiszen megéljük őket évről évre.
Gondoljunk csak arra, hányszor hallottuk azt az idősebbektől, hogy "Bizony mi időnkben..." és folytassuk:
- nem voltak ilyen meleg nyarak
- nem égetett így a nap
- nagy hó volt egész télen
- nyakig érő vízben fürödtünk a patakban ...
A sort pedig még sokáig folytathatnánk. Az a bizonyos "mi időnk" pedig nem is volt olyan nagyon rég, mintegy 50 évről beszélhetünk.
Bükkábrány, Mezőkeresztes és Mezőkövesd területe, illetve a települések közvetlen környezete is nagyon sokat változott ez alatt az idő alatt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a klímaváltozás legérzékenyebb pontja az éves csapadékátlagok csökkenése, amely az utóbbi száz évben országosan 58 mm-rel, az északkelet-magyarországi tájegységben 40 mm-rel, az Alföldön 77 mm-rel, a Dél-Dunántúlon 80 mm-rel lett kevesebb. Ez évente egy teljes hónapi csapadék elvesztését jelenti, nagyobbrészt a nyári félévben.
A teljesség igénye nélkül, inkább csak illusztrálva, alátámasztva a leírtakat álljon itt néhány konkrét példa.
Rendkívül kiszámíthatatlanná váltak a csapadékviszonyok. Lényegesen szárazabbak lettek a nyarak, kevesebb a csapadék. Ha pedig megérkezik az áztató eső, akkor özönvízhez hasonlóan zúdul alá. Néhány évtizeddel ezelőtt a Kácsi patak, illetve a Hór patak vízhozama kiszámítható ciklikusságot mutatott, köszönhetően az egyenletes csapadék eloszlásnak. Mindkét vízfolyás esetében szinte törvényszerű volt a tavaszi, olvadás utáni vízszint emelkedés és kismérvű áradás. Ennek következtében pedig közvetlenül a meder közelében olyan vizes élőhelyek jöttek létre, amelyek (köszönhetően a rendszeres csapadéknak) egész nyáron otthont biztosítottak olyan fajoknak mint a bíbic, a tőkés réce, vagy a környékünkön már alig látható mocsári teknős.
Ugyanakkor mára alig látunk vizet a nyári patakmedrekben. Ez jelentős kihatással van patakok növény és állatvilágára is.
Hasonlóan káros következményei vannak az enyhe, hótakaróban szegény téli időszakoknak is.
Egyrészt az őszi vetés igényelné a bizonyos fokig hőszigetelőként működő fehér leplet, hiszen az úgynevezett száraz hideg komoly károkat tud okozni a növények gyökérzetében. Másrészt a fagyos, hideg időszakok lerövidülése kedvez a kártevőknek. A viszonylag meleg, nem megfelelően átfagyott talajban számos kártevő telel át. Ezek pedig nem csak a nagyüzemi gazdálkodásban, de a kisebb kertekben, agrokultúrákban is hatalmas károkat tudnak okozni.
Jó példa erre a 2018-ban lezajlott őszi pocokinvázió, amely országszerte milliárdos nagyságrendű károkat okozott, jelentősen érintve térségünk mezőgazdaságát is.
Településeink két nagy tájegység ölelésében fekszenek: egyik a Borsodi Mezőség, másik pedig a Bükk hegység. Mindkét terület legnagyobb része természetvédelmi oltalom alatt áll. Ennek nem csak azért van jelentősége, mert így az állat és növényvilág kiemelt védelemben részesül, de a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a klímaváltozás élővilágra gyakorolt hatásait is.
A Borsodi Mezőség vizes élőhelyei ugyan csak a teljes terület 5%-át teszik ki, de a pusztai madarak számára fontos élőhelyet biztosítanak. Kóborlási időben jelentős a ragadozó madarak állománya is. Vonuláskor egyre inkább növekszik a daru mennyisége. Télen a Kiskörei-víztározón éjszakázó nagylilikek is kijárnak ide táplálkozni. Ahhoz viszont, hogy ez az állapot napjainkban is fennállhasson rendkívüli erőfeszítésekre volt szükség. A rapszodikus csapadékviszonyok, a klímaváltozás egyéb negatív hatásaival együtt (kiegészülve az emberi tevékenységgel) ugyanis ezeknek az élőhelyeknek a létét fenyegették. Az elmúlt évtizedben viszont a Bükki Nemzeti Park szakemberei egy rehabilitációs program keretében, időt, pénzt és energiát nem sajnálva, eredményesen igyekeznek visszaállítani a több évtizeddel ezelőtti állapotokat.
Arról azonban, hogy az állat és növényvilágra milyen közvetlen hatással van a változás, egy újabb írásban szólunk majd.
TOP-2.1.3-16-BO1-2021-00105 - Csapadékvízelvezető rendszer fejlesztése Bükkábrányban 2. ütem
Csapadékvízelvezető rendszer fejlesztése Bükkábrányban 2. ütem
Kedvezményezett: Bükkábrány Község Önkormányzata
Projekt címe: Csapadékvízelvezető rendszer fejlesztése Bükkábrányban 2. ütem
Projekt elszámolható összköltsége: 60 millió Ft
Támogatás összege:60 millió forint
Támogatás intenzitása: 100%
A projekt tervezett fizikai befejezése: 2022.12.31.
Projekt azonosító száma: TOP-2.1.3-16-BO1-2021-00105
ARTICOLO SPECIAL
From 6 November to 13 November, the International Meeting of the project SPECIAL - Solidarity Purposes Enhance Cooperation Initiatives And Learning, funded by the Europe for Citizens Programme in the framework of the Town Twinning action, took place in the municipality of Bükkábrány, a municipality located in the province of Borsod-Abaúj-Zemplén. The project SPECIAL was led by the organisation MOKLASZ, which coordinated a partnership composed of the local council of the municipality of Swieqi (Malta), the municipality of Vallerano (Italy), the association NikArt Journey (Cyprus), the municipality of Gallese (Italy) and the municipality of Jevisovice (Czech Republic).
The International Meeting of SPECIAL allowed the meeting of delegations from different countries, who were able to dialogue and exchange opinions and ideas in an environment that fostered cooperation between different municipalities and associations. Cooperation between small local realities fosters the emergence of bottom-up collaborations, encouraging the enlargement of the exchange network of European municipalities, which are geographically and culturally different but united by shared European values.
Tegyünk a jövőnkért!
Tagadhatatlan tény - legalábbis a tudomány mai állása szerint - hogy a Föld 4,5 milliárd éves története során számos olyan változás történt, amely gyökeresen változtatta meg planétánk éghajlatát, élővilágát, sőt az emberiség történetére is nagy hatással volt. Bizonyára az sem újdonság, hogy napjainkban is zajlik egy ilyen markáns változás. Van azonban egy óriási különbség a korábbi és a mostani tendenciák között: míg korábban ezek a folyamatok évezredek alatt, lassan fokozatosan zajlottak le, addig most alig száz év kellett ahhoz, hogy gyökeres változásokat észleljünk.
Magyarországon 1901-ben kezdődtek azok a műszeres mérések, amelyek hitelesen rögzítik a mért adatokat, köztük a hőmérsékletet, a csapadék mennyiségét, a napsütéses órák számát és sok mást is. Ezek alapján jól nyomon követhető az az extrém felmelegedés amelyről egyértelműen mi emberek tehetünk leginkább.
Igen, bizonyos folyamatok az emberi szennyező tevékenység nélkül is megtörténnének, de lényegesen lassabban. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az 1901 óta megkezdett mérések tanúsága szerint 2018 volt az eddigi legmelegebb évünk, ezt pedig csak egy esztendő múlta felül, a 2019-es!
"A mérések alapján a Kárpát-medence átlaghőmérséklete a globális átlagnál is gyorsabban emelkedik: Magyarországon a múlt század eleje óta tapasztalt 1,23 Celsius-fokos országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változás 0,9 fokra becsült mértékét (1901 és 2018 közötti időszakot tekintve). A csapadék éven belüli eloszlása szintén megváltozott: kevesebb napon hullik csapadék, nőtt az aszályhajlam." - áll egy, a közelmúltban megjelenő tanulmányban, amely kifejezetten hazánk klímájának megváltozását elemzi.
Illúzióink pedig ne legyenek: ez a tendencia tovább fog folytatódni, megakadályozni nem tudjuk. Tehetünk viszont azért, hogy jelentősen lassuljon. Mivel ugyanis a káros anyagok kibocsátásával, a sokszor felesleges energia felhasználással, a környezet szennyezésével és számos más tevékenységgel mi magunk is hozzájárulunk a fent leírt változásokhoz, ezekre való odafigyeléssel mi magunk vagyunk azok is, akik jelentősen lassíthatjuk a káros tendenciákat.
Ezzel pedig nem csak magunknak, de gyermekeinknek és unokáinknak is szebb és élhetőbb jövőt biztosíthatunk.
Lezárult a TRAFFIC projekt
2021. november 30-án lezárult Bükkábrány Község Önkormányzata és Szádalmás Község Önkormányzata közös, határon átnyúló projektje, a TRAFFIC.
A projekt fő célja a közintézményeink (óvoda és általános iskola), valamint a határtérségben élő gyerekek és pedagógusok határon átnyúló együttműködésének javítása volt közös programok és tematikus rendezvények segítségével.
Sajnos a járványhelyzet időszaki alakulása miatt az eredetileg személyes találkozásokra alapozott, gyermekeknek és diákoknak szóló csereprogramokat és tematikus rendezvényeket csak helyben, szádalmási partnereinkkel való online összekapcsolódás segítségével tudtuk megvalósítani.
A nehézségek ellenére a projekt elérte célkitűzéseit, működő szakmai kapcsolat jött létre a bükkábrányi és szádalmási oktatási intézmények között, illetve sikeresen beszereztük a projekt megvalósításához szükséges digitális-, sport- és fejlesztő- és egyéb eszközöket is.
Szádalmás település remek projektpartnernek bizonyult, reméljük, hogy a kialakult kapcsolatot tovább tudjuk fejleszteni és ápolni, akár újabb projekt keretei között.
Sajtóközlemény
Tájékoztató
TRAFFIC – „Közlekedj okosan!” – Határon átnyúló közlekedési programok Bükkábrányban és Szádalmáson Projekt száma:FMP-E/2001/4.1/017.
TRAFFIC – „Közlekedj okosan!” – Határon átnyúló közlekedési programok Bükkábrányban és Szádalmáson
Projekt száma:FMP-E/2001/4.1/017.
A projekt fő célja a közintézmények (óvoda és általános iskola), valamint a határtérségben élő gyerekek és pedagógusok határon átnyúló együttműködésének javítása közös programok, versenyek és tematikus rendezvények segítségével.
A projekt fő célcsoportjai a Bükkábrányi Óvodába, a Bükkábrányi Arany János Általános Iskolába járó gyermekek és tanulók, valamint a Szádalmási Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda óvodásai és alsó tagozatos diákjai, akikkel a partnerek meg akarják ismertetni a biztonságos, közlekedés szabályait játékosan, vetélkedők megvalósítása révén; illetve a programokba bevont óvodapedagógusok és tanárok.
A projekt specifikus célkitűzései:
- Közös szabadidős, tanító célzatú, közlekedési szabályokat ismertető programok, tematikus napok és táborok megvalósítása elsősorban gyerekek számára
- Sport- és szabadidős tevékenységek által a gyerekek egészséges életmódra való nevelése
- Hosszútávú stratégiai partnerség kialakítása a résztvevő szervezetek között
- A projektben a célok elérése érdekében kiegészítő jelleggel sor kerül eszközbeszerzésre is: Szádalmáson és Bükkábrányban a rendezvények és vetélkedők megvalósításához szükséges eszközöket beszerzik.
A közös foglalkozások, játékok, programok hozzájárulnak a határtérségben élő emberek határon átnyúló együttműködésének javításához, ezáltal az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program 4. prioritási tengelyéhez (Közintézmények és a határtérségben élő emberek határon átnyúló együttműködésének javítása). A projekt célkitűzései a program céljaival teljes mértékben összhangban állnak, mivel a projekt keretében megvalósított tevékenységek és az azokból fakadó élmények elmélyítik mind a partnerszervezetek, mind pedig a bevont gyerekek közötti kapcsolatot és elősegítik a kölcsönös megértést.
TOP-5.3.1-16 „A helyi identitás és kohézió erősítése Bükkábrányban és környékén” című pályázat
Bükkábrány Község Önkormányzata által vezetett konzorcium „A helyi identitás és kohézió erősítése Bükkábrányban és környékén” című és TOP-5.3.1-16-BO1-2017-00005 azonosítási számon támogatást nyert.
A konzorciumhoz tartozó települések: Bükkábrány, Borsodgeszt, Csincse, Kács, Mezőnyárád, Sály, Tibolddaróc, Vatta
A pályázat kiemelt célcsoportja a 10-18 éves korosztály, valamint a hátrányos helyzetű személyek az adott projekt hatóterületén élő teljes lakosság. A projekt célja, hogy fejlődjen a közösség tagjainak egymás iránti felelőségtudata, a helyi civil társadalom megerősödése, segítse a helyi közösségi konfliktusok megoldását és az önálló cselekvési képességek erősítését, erősödjen a civil aktivitás, kialakuljanak, illetve megerősödjenek a szükséges kompetenciák, az önkéntesség, a helyi identitás, valamint a településhez, településrészekhez, térséghez való kötődés. A beavatkozás következtében a meglévő (humán) erőforrások felszínre kerülnek, az együttműködések következtében ezen erőforrások aktivizálódnak és minőségi változást hoznak a település, települési közösségek életében.
A projekt megvalósítási időszaka: 2018.09.01. – 2022.03.31.
A projekt összköltsége: 40.500.000 Ft
Támogatási intenzitása 100 %
FOREST - Határon átnyúló erdei iskolák Bodrogszerdahelyen és Bükkábrányban
FOREST - Határon átnyúló erdei iskolák Bodrogszerdahelyen és Bükkábrányban
A célok elérése érdekében a következő tevékenységeket valósítjuk meg:
A megvalósítás időszaka: 2020. november 1. – 2021. augusztus 31.
A projekt teljes költségvetése: 57 382,54 €
Az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program honlapja: www.skhu.eu
A Via Carpatia EGTC honlapja: www.viacarpatia-spf.eu
Az aloldal tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
Tegyünk a környezetünkért!
Manapság az iskolában is, de a média különböző felületein (pl. interneten, televízióban) nagyon sokat lehet hallani arról, hogy a Föld éghajlata gyorsan és az emberiség számára egyre rosszabb irányba változik. Bizonyára te is hallottad már azt a kifejezést, hogy "globális felmelegedés". Talán a nem olyan rég még oly' hűvös tavaszi napok után nehéz is elfogadni, hogy az egész Földön komoly felmelegedés zajlik hosszú évtizedek óta, pedig ez így igaz. Ez pedig hosszú távon teljesen tönkreteheti mai életterünket.
Bizonyára már Te is hallottad szüleidtől, nagyszüleidtől, hogy "bezzeg az én időmben" még nem volt ilyen hőség nyáron, vagy éppen a december elején leesett hóra csak újabb hó jött, egész télen lehetett szánkózni.
Ezzel szemben mit tapasztalhatunk most? Nyáron 40 °C-hoz közeli hőmérsékleteket, magas UV sugárzást, amely súlyos betegségeket okoz, télen pedig a 4-5 centis hónak is örülünk, pláne, ha egy hét alatt nem olvad el és nem lesz hatalmas sár belőle. Mindez jól mutatja, hogy csak ebben a két dologban mekkora változás állt be mindössze néhány évtized alatt. Ez pedig a klímaváltozásnak, a felmelegedésnek köszönhető.
Ami biztos hazánkat illetően: míg az átlaghőmérséklet emelkedése 1901 óta globálisan 1,1°C, addig Magyarországra ez az érték 1,32°C! Magyarország éghajlata tehát a földi átlagnál is nagyobb mértékben melegszik.
A kutatók véleménye szerint az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, nyáron és ősszel valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk.
Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat.
Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre.
Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15-25%-kal növekedhet.
Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni.
A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül.
Gondolj azokra a felvételekre, amelyeken például azok a hatalmas szemét szigetek vannak, amelyek a tengerek élővilágát teszik tönkre! Vagy emlékezz rá, hány olyan állatfajról hallottál, amelyeknek az élettere megváltozott és a kipusztulás szélére sodródtak! Hány alkalommal hallani a híradásokban, hogy egyik, vagy másik település levegője rendkívül szennyezetté vált? Ezeket a példákat pedig százával sorolhatnánk.
"De mi közünk is van nekünk mindehhez? Hiszen mi nem szennyezzük a levegőt!"- mondhatnád. Pedig ez nem így van!
Mindennapi tevékenységeink mind-mind visszavezethetők valamilyen ipari ténykedésre, amely hozzájárul környezetünk rombolásához. A villamos energia előállítása, a műanyag áruk gyártása, a fűtés, az okos telefonunk és más mindennapos műszaki cikkeink elkészítése kivétel nélkül hozzájárul a korábban említett globális felmelegedéshez. A sort természetesen ezúttal is folytathatnánk még nagyon hosszan.
Lássuk tehát, mit is tehetsz a mindennapokban azért, hogy a káros folyamatok lassulásához, ha csak egy nagyon kicsit is, hozzájárulj? Íme néhány jó tanács:
Csökkentsd a hulladék mennyiségét!
Igyál csapvizet PET-palackos ásványvíz helyett!
Rajzolásnál, írásnál, nyomtatásnál figyelj arra, hogy a papír mindkét oldalát felhasználd!
Ne kérjetek reklámanyagot!
Igyekezz minél több dolgot újból felhasználni, amire nincs szükségetek, azt gyűjtsd szelektíven!
A zöld hulladékot komposztáld.
Használj kevesebb energiát!
Ha kimész egy helyiségből, mindig kapcsold le a lámpát!
Egyszerre csak annyi lámpa égjen, amennyire tényleg szükséged van!
Ha éppen nem használod, kapcsold ki a tévét, számítógépet, rádiót és ne hagyd a töltőket a konnektorban!
Ne pazarold a vizet!
Zuhanyozz fürdés helyett!
Kézmosáskor szappanozás alatt zárd el a csapot!
Fogmosásnál használj poharat, ne folyjon feleslegesen a víz!
Ha csöpög a csap, vagy folyik a WC, szólj a szüleidnek!
Öntözzetek csapadékvízzel
Persze ezt a felsorolást is folytathatnánk még nagyon sokáig, ráadásul sok olyan dolog van, amely apróságnak tűnhet. Ugyanakkor jó tudni, hogy sok kicsi sokra megy. Vagyis ha mindenki betartja a fenti szabályokat, akkor nagyon nagy változásokat érhetünk el..
KEHOP 1.2.1- 18-2018-00043
Bükkábrány, Mezőkövesd és Mezőkeresztes települések
helyi klímastratégiájának kidolgozása,
klímatudatosságot erősítő szemléletformálás megvalósítása